Vissza
Blog

Kockázatok és pozitív mellékhatások


Ilyenek vagyunk mi, magyar vállalkozások

 

 

Kockázatvállalás, innováció és önmegvalósítás. Sokféle tulajdonság és készség kell egy vállalkozás elindításához, de e három nélkül biztosan nem érdemes belevágni. Mi magunk a legfontosabbak közé soroljuk őket, hiszen nemcsak a FoxPost kultúráját, de üzleti működését is erősen meghatározzák. Úgy tűnik, ebben többé-kevésbé a hazai vállalkozások is egyetértenek velünk.

 

Legalábbis ez derül ki a Budapesti Gazdasági Egyetem Global Entrepreneurship Monitor nevű nagy nemzetközi felméréséből, melyben az EU országainak 18-64 év közötti polgárait és a vállalkozástudomány 36 szakértőjét kérdezték meg. A kutatás elsősorban azt kutatta, milyen motivációk mozgatják a vállalkozásokat, hogyan látják saját magukat és jövőbeli lehetőségeiket. A tengernyi adatból egy több mint 60 oldalas áttekintés született, ami rendkívül részletes és árnyalt képet ad a vállalkozások helyzetéről, melyből mi most a legizgalmasabb felfedezéseket osztjuk meg.

 

Nem félünk a kudarctól

 

A kutatás kiemelt témacsoportja a kockázatvállalási hajlandóság volt, ami a vállalkozói lét talán egyik legmeghatározóbb eleme. Az üzleti közbeszédet uraló sztereotípia szerint a magyarok gyakran a kockázatvállalás hiánya miatt maradnak le a nagy üzleti lehetőségekről és fantasztikus ötleteik megvalósításáról. Bevalljuk, számunkra is meglepő volt, milyen mértékben cáfolt rá erre a kutatás. A magyar válaszadók ugyanis európai uniós összehasonlításban a legkevésbé kudarckerülők közé tartoznak.

 

Bár az előző évhez viszonyítva több mint 5 százalékkal nőtt azok aránya, akiket a kudarctól való félelem tart vissza a vállalkozásalapítástól, ezzel az aránnyal még mindig Európa bátrai közé tartozunk. Míg az EU országainak átlaga 49,7 százalék, itthon a válaszadók 43,5 százaléka említette, hogy a kudarc lehetősége miatt nem vág bele az üzletbe, és a magyaroknál csupán a lett és a hollandiai vállalkozók bizonyultak kockázatvállalóbbnak. Érdekes, hogy egy-egy ország gazdasági fejlettsége és a kudarckerülés között nem tárható fel egyértelmű statisztikai kapcsolat. Bár az alacsony jövedelmű országok között gyakran kisebb a kudarckerülési hajlam, ilyesmi a gazdag országok között is megfigyelhető.

 

Világviszonylatban a legszegényebb országok mezőnyében Venezuela, a legfejlettebbek között pedig Dél-Korea bizonyult a legbátrabbnak.  Itt a válaszadók csupán 22%-át tartja vissza a kudarckerülés attól, hogy vállalkozóként megvalósítsa álmait.

 

Létrehozni valami fontosat

 

És ha már álmok: a kutatás azt is kiderítette, mégis miért vág bele valaki a nyilvánvaló kockázatokkal terhes vállalkozói létbe. A vagyonszerzés, a megélhetés, a családi hagyomány folytatása vagy esetleg az önmegvalósítás miatt? Nos, a legfeljebb 3,5 éve működő hazai vállalkozások 66,9 százaléka úgy nyilatkozott, hogy számukra minden másnál fontosabb, hogy  valami lényegeset vigyenek véghez. A bejáratott vállalkozások esetében ugyan 71,8%-kal már a megélhetés biztosítása került az első helyre, de az önmegvalósításnak ez a fajta erős attitűdje megint csak veri az európai uniós átlagot. Olyannyira, hogy egyedül Romániában adták ugyanezt a választ a magyarnál nagyobb arányban.

 

A  megélhetési okú, munkalehetőségek hiányából adódó motiváció ugyancsak messze nem olyan jellemző a magyarokra, mint gondolnánk, és összességében a EU átlag körüli értéket mutat.

 

 

Az innovációban erős a lemaradásunk

 

A magyar vállalkozók innovációhoz való viszonyát vizsgáló fejezetben már sajnos nem ért minket a fentiekhez hasonló kellemes meglepetés. A magyarok döntő többsége a piacon már meglévő terméket vagy szolgáltatást értékesít, és előállításukhoz is meglévő technológiát vagy eljárást alkalmaz. Az új termék vagy szolgáltatás forgalmazásához hasonlóan az új technológia vagy eljárás használata is a vállalkozások csupán töredékét jellemzi. Mindez a korai szakaszban levő vállalkozások több mint háromnegyedére, a bejáratott vállalkozásoknak pedig csaknem 90 százalékára igaz.

 

Akár a magas, akár a közepes jövedelmű országokat nézzük, az innovatív megoldásokkal piacra lépő vállalkozások aránya alapján Magyarország az EU mezőny alsó harmadába tartozik. Ez az érték ugyan még mindig lényegesen jobb, mint a lengyelországi, és meglepő módon kedvezőbb, mint az osztrák, de a közép-kelet-európai régióban Szlovéniától és Szlovákiától is elmaradunk.

 

Ismerjük meg magunkat

 

Az innováció, amit a vállalkozások a piacra visznek, többféle forrásból is fakadhat: okos technológiából, újító üzleti modellből vagy egy fantasztikus ötletből. Ahogy a kutatásból kiderül, a kockázatvállalási kedv és az önmegvalósításra törekvés gyakran jócskán a régióbeli versenytársak elé helyezi a hazai vállalkozásokat. Ideje hát megtanulnunk, hogyan tudjuk a kreativitásunkat is jobban kamatoztatni a piacon.

 

Az első lépés, hogy szembenézünk fejlesztendő gyengeségeinkkel, miközben felismerjük erősségeinket, hogy építhessünk rájuk. A Budapesti Gazdasági Egyetem hiánypótló kutatása ebben segít, ezért tartottuk fontosnak mi is, hogy létrejöttét támogassuk. Reméljük, hasznára válik mindenkiknek, aki szeretné sikerre vinni vállalkozását, nemcsak itthon, de a külföldi piacokon is. A kutatás teljes terjedelmében itt érhető el.